Wesselényi Miklós

Az unalomig ismert adatokon túl Wesselényi életének volt egy ritkán tárgyalt fejezete is.

A reformkor egyik férfiideálját, ifj. Wesselényi Miklóst főként politikusi tevékenységéről ismerjük. Azt azonban kevesen tudják, hogy a zsibói úr korának egyik legnagyobb nőfalója volt.
Az 1838-as pesti árvíz során hajójával a jeges árral dacolva segítette a bajba kerülteket, hőstettét ma emléktábla örökíti meg a Ferenciek terén.

Az unalomig ismert adatokon túl azonban Wesselényi életének volt egy ritkán tárgyalt fejezete is. Ő ugyanis mind partiumi otthonában, a zsibói uradalomban, mind Pesten és Pozsonyban (ahol az országgyűlések idején, illetve 1835 és 1839 között, erdélyi pere miatti önkéntes száműzetése alatt élt), kiterjedt szeretői kört tartott fent - derül ki a nemesúr naplójábó
Szeretőivel való viszonyáról elsősorban Wesselényi saját naplójából tudunk, amit több, mint 20 éven át napi gyakorisággal vezetett. Ebben rendszeresen feljegyezte szeretőivel való találkozásait, méghozzá olyan formában, hogy a lány nevét egy-két betűs rövidítéssel írta fel, s utána az aktusok számának megfelelő strigulát húzott. A naplóban megjelenő forma alapján érzelemmentes, személytelen kapcsolatok képe bontakozik ki, ahol a báró a mindennapi rutin részeként kezelte ezeket a pásztorórákat. Volt, hogy egyszerre több, mint 10 lánnyal is kapcsolatban volt, és gyakran egy nap többel is találkozott.
A lányok készek voltak rá, sőt természetesnek vették, hogy testüket adják a földesúrnak, aki pénzzel, ajándékokkal viszonozta "szívességüket". Szeretőinek férjei tudhattak a viszonyról, hiszen egy viszonylag zárt közösségben ez nem maradhatott titokban, de valószínűleg nem változtathatták meg a rendszert, illetve nem szólhattak bele működésébe.
A báró hatalmas férfiassága mellett minden mást is megörökített: rendszeresen feljegyezte, hogy adott idő alatt mennyit lovagolt vagy úszott, milyen eredményt ért el pisztolyozás közben. A teljesítmény mérése jelenik meg a jobbágylányokkal folytatott viszonyában is: egyik szeretőjével eltöltött este után a négy strigula mögé bejegyzi, hogy mindezt másfél óra alatt teljesítette.
Pesten és Pozsonyban prostituáltakhoz, bordélyházakba járt, de ezek mellett egyszeri kalandjai is voltak. Szeretői közt az egyszerű boltoslánytól a grófnéig sokan megtalálhatók, de az árvízből kimentettek közt is van, aki "köszönetül mindenét adta".